A Cafeteria-ról 2014-ben

A Cafeteria juttatásokra vonatkozó szabályozása lényegében nem változik 2014-ben.

A béren kívüli juttatások 2014-ben

A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese. Továbbra is 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás(eho).

-       a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;

-        a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 Ft-ig;

-       Erzsébet-utalvány havi 8000 Ft-ig;

-       az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya)

  1. szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 Ft támogatás,

  2. vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 Ft támogatás,

  3. szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 Ft támogatás;

-       iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;

-        a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

-       az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér 2,5-szeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

-       a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból – törvényben meghatározott feltételekkel

  1. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

  2. az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

  3. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

 

Egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben

A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese. Az egyes meghatározott juttatásokat 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.  

- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;

- a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;

- a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj,

-       a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére - azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

-       a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján (Cafeteria) több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére - azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;

-       az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;

-       a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

-       az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;

-       a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

-       üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

-       az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.

 

A jogalkotó 2014-re egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható nem minősül utalványnak.

Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

Ugyancsak fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.

A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.